Brisbane látnivalók

Brisbane

Queensland fővárosát, Brisbane-t úgy hirdetik a prospektusok: Sunshine Capital (Napfény-főváros). Ennek jogosságát alátámasztják az éghajlati adatok, miszerint Brisbane-ben naponta átlag hét és fél órás napsütésre lehet számítani. Bár Nyugat-Ausztrália fővárosa, Perth vagy húsz perccel ezt is túllicitálja, való igaz, hogy a déli államok fővárosaihoz képest Brisbane-ben sokkal több a napfény. Így természetes, hogy dél felől a turisták százezrei özönlenek errefelé. A téli csúcsidényben – júniustól augusztusig – Brisbane-ben minden második autó idegen rendszámú.

Ám a napfény még nem minden, hiszen a sivatagban még ennél is több van belőle. Brisbane éghajlata azonban szubtrópusi jellegű. Magyar fogalmak szerint a brisbane-i tél kellemesen tavaszias, a tavasz és ősz nyáriasan meleg, és legfeljebb decembertől februárig tart a párás hőség miatt nehezebben elviselhető időszak. A turisták zöme ilyenkor a tengerparton tartózkodik, ahol a tenger hullámaiban keres felfrissülést.

A sok napsütés ellenére nincs hiány csapadékban sem, és e kettő együttes eredménye a dús növényzet. A főváros megalapítói ás továbbfejlesztői éltek is ezzel az adottsággal, csupán a belterületen összesen 50 négyzetkilométer parkot alakítottak ki. Ezekben az év majd mindég szakában találunk virágzó cserjéket és fákat. Legelterjedtebb a sárga, rózsaszín, vörös vagy lila virágú kúszó növény, a bouigain-villea, néhány utcát és parkot lila virágú jacaranda-fákkal ültettek tele. Nem hiányoznak a ligetekből az illatos frangipanik, s gyakoriak az élénk virágú poinsettia- és poinciana-fak is. Virágzásuk idején ezek a fák és cserjék óriási virágcsokroknak tűnnek. Nevüket minden turistának illik megtanulnia, hiszen ezek itt oly gyakori növények, mint a magyarországi virágoskertekben a rózsa, tulipán, szegfű vagy muskátli.

A főváros a Brisbane River partjára települt. A city körül-belül 15-20 kilométerre fekszik a tengertől, a szigetekkel közrefogott Moreton Baytől. A város környezete dombokkal tarkított alacsony fekvésű vidék, a Brisbane-folyó merész kanyarokkal kígyózik át rajta. A folyó torkolati részét kotrással mélvítették ki, hogy a tengeri hajók fel tudjanak jönni medrébe. Az apály és dagály szintkülönbsége a torkolatnál 1,2-2 m köpött ingadozik. A kikötő természeti adottságai nem olyan kedvezőek, mint a Sydney Harbourben.

A város magva, a city egy háromszög alakú magas teraszra épült, amelynek két oldalát V alakban a Brisbane-folyó határolja. Ezt a földdarabot a tervezők téglalap alakú tömbökre osztották, meglehetősen szűk utcákat hagyva közöttük. A múlt öröksége sok gondot okoz a közlekedésben, például az autók részére emeletes parkolóházakat kellett építeni.

A belváros csak elenyésző kis része a főváros felduzzadt területének, amely 1310 négyzetkilométer kiterjedésű. Nagy-Brisbane lakóinak száma több, mint 1,8 millió ember. Brisbane tehát az államszövetség harmadik legnagyobb városa, Sydney és Melbourne után következik. A többi államtól eltérően Queensland állam lakosságának kevesebb mint a fele él a fővárosban.

Brisbane sok tekintetben „más”, mint a déli metropolisok. Nemcsak a természeti környezet, a trópusi növényzet teszi el-térővé, vonzóvá Brisbane-t, hanem a város kissé vidékies, békés hangulata is. A két déli metropolis életének zaklatottsága még nem fertőzte meg Brisbane-t, az élet itt sokkal nyugodtabbnak tűnik. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a városban mindig sok a ráérő, sétálgató, üldögélő turista, akiknek igazán nincs miért rohanniuk. A belváros építészeti képe a legutóbbi évtizedekig a régi koloniális hagyományokat őrizte, de újabban a patinás szép középületek, templomok közé sorra belopakodtak a magas toronyházak, és roppant méreteikkel elnyomják a régi épületeket.