ZENE, KULTÚRA
ŐSZI UTAK
INFORMÁCIÓK
2010 NYÁR
ONLINE SWISS PASS FOGLALÁS

Svájc Vonattal

Swiss Travel System

Glacier Express (3 nap/2 éjszaka)
St. Moritz - Glacier Express Premium - Zermatt

Svájc csodás csúcsai (5 nap/4 éjszaka)
Interlaken-Jungfraujoch-Luzern-Pilatus

A világ csúcsai (5 nap/4 éjszaka)
Interlaken/Grindelwald-Jungfraujoch-Zermatt-Gornergrat

Kirándulás a Golden swiss-szel (8 nap/7 éjszaka)
Luzern – GoldenPassLine – Interlaken – Jungfraujoch – Fist – Montreux – Chocolate Train

Kirándulás a Golden Pass-szal (6 nap/5 éjszaka)
Luzern – Interlaken – Montreux

Svájc legszebb látnivalói (3 nap/2 éjszaka)
Luzern – Mt. Rigi - Interlaken – Schilthorn

A Genfi-tó és a Matterhorn régió legszebb tájai (5 nap / 4 éjszaka)
Geneva/Montreux/Lausanne – Leukerbad/Saas-Fee/Zermatt

Kalandozás vonattal (8 nap / 7 éjszaka)
Luzern – Tell Vilmos Express – Lugano – Bernina Express – St. Moritz – Glacier Express – Zermatt

Nagy Svájci Körút (8 nap/7 éjszaka)
Zürich/Genf – Luzern – St. Moritz – Glacier Express – Zermatt – Genf/Zürich

Különleges Nászút Svájcban (4 nap / 3 éjszaka)
Zermatt – Gornergrat – Glacier Express – Luzern
2010-2011 TÉL
Palmyra





Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el. A Szíriai-sivatagot keresztülszelő karavánok hosszú évszázadokon keresztül virágzó városa „a sivatag mátkája” néven volt ismert. A görög Palmüra városnév az eredeti arámi Tadmor név fordítása, amelynek jelentése ’pálmafa’. Tadmur (arabul تدمر) a neve az ókori romok melletti, turizmusból élő mai kisvárosnak is.





Ókor

A városról legkorábban Mári archívuma tesz említést az i. e. 2. évezredben. Mári egy másik kereskedőváros volt, melyet a kiterjedt kereskedelmi hálózat kapcsolt össze Mezopotámiával és Észak-Szíriával. A Héber Biblia, a Krónikák második könyve (8.4) említi Tadmor nevét, mint sivatagi várost, melyet Salamon védelmezett. Tamar városát említi a Királyok első könyve (9.18) is melyet szintén Salamon védelmezett, ez hagyományosan „Tadmor”–nak olvasható (lásd. Qere), de ez lehet, hogy a Holt-tenger közelében levő helyre vonatkozik.

Josephus Flavius, a A zsidók története VIII. könyvében szintén említi Tadmor városát, a görög Palmüra névvel, amit Salamon építtetett.

A modern héberben Palmüra neve Tadmor. A „Palmüra” név pontos etimológiája nem ismert, még ha néhány nézet szerint a térségben növő pálmafákra vonatkozik, mások viszont kevésbé biztosak ebben és úgy hiszik, hogy a „Tadmor” nevének helytelen fordítása (c.f. Colledge, Seyrig, Starcky és mások).





Római Birodalom

Amikor a Szeleukidák elfoglalták Szíriát i. e. 323-ban, a város magára maradt és függetlenné vált. Az i. e. 1. században a város felvirágzott, mint a kelet-nyugati kereskedőutak pihenőhelye és a Tömjénút végpontja. I. e. 41-ben a rómaiak Marcus Antonius alatt megpróbálták elfoglalni Palmürát, de nem sikerült, mert a városiak elmenekültek az Eufrátesz másik oldalára, miután a kémektől értesültek a rómaiak közeledéséről. Palmyra a rómaiak szövetségesévé vált Tiberius (14-37) uralkodásának idején.

Petra 105-ös elfoglalásával a Tömjénút kereskedelmének ellenőrzése végleg Palmüra kezébe került. A Perzsiát, Indiát, Kínát és a Római Birodalmat összekötő kereskedelmi út fontossága a rómaiak és parthusok háborúskodása ellenére folymatosan növekedett, így a város gazdasági súlya is. Hadrianus 129-ben meglátogatta a várost és az annyira elbűvölte, hogy szabad várossá nyilvánította és átnevezte Palmyra Hadrianára.

Az Újperzsa Birodalom megalakulása és előretőrése negatív hatással volt a város kereskedelmére. Gallienus római császár ezt felismerve dux Orientis címmel ruházta fel a város királyát, Odenathust, aki Aegyptus, Syria, Arabia Petraea és az anatóliai provinciák erőforrásai felett rendelkezve gyors hadjáratban a fővárosig, Ktésziphónig űzte a perzsákat. Amikor azonban túlzott hatalma veszélyessé vált, meggyilkolták fiával együtt (267 k.). Ekkor özvegye, Zenóbia ragadta meg a hatalmat Palmüra felett a fia, Vaballathus nevében.

Zenóbia önállósította magát, gyermekét imperatori címmel ruházta fel, és meghódította a római Közel-Kelet nagy részét Egyiptom egy részét is beleértve. Északon a Boszporuszig jutottak a palmürai hadak. Miután hatalmát biztosította, Aurelianus császár 272-ben ellencsapást indított, és még abban az évben leverte a várost. Miután távozott, Zenóbiával rabláncon, a legyőzött Palmüra fellázadt. A visszatérő császár ekkor már le is rombolta a várost (273), ami elnéptelenedett, és nyerte el körülbelüli mai formáját.

Palmüra mellé katonai tábort építtettek, amit Diocletianus kibővített. A későbbiekben kisebb város alakult ki, a Bizánci Birodalom időszakában néhány kisebb templom is épült. A kereskedelmi utak már elkerülték a jelentéktelen települést.





Újabb ásatások

A helyszín az UNESCO kulturális világörökségi listájára 1980-ban került fel. Régészeti feltárása a XX. században kezdődött és ma is tart még.

Palmyra romjai sokáig aludták mély álmukat, de néhány európai is eljutott a romokig, így az angol Robert Wood is 1751-ben, akinek gyűjtései lázba hozták Európát. A tudományos értékű feltárás az I. világháború után indult meg. Először a leghíresebb műemléket ásták ki, a Babilonból importált Baál templomát, ahol az oszlopsorral övezett széles út ér véget mely mentén a legfontosabb épületek csoportosulnak.

Napjainkban régészeti csoportok számos országból folytatnak ásatásokat a terület különböző részein. 2005 májusában lengyel kutatócsoport feltárta a Lat templomnál felfedezett, egy részleteiben gazdag faragású kőszobrot a győzelem szárnyas istennőjének Nike szobrát.


MSE Tours
1052 Budapest
Váci utca 7.
tel: 266-93-07, 266-93-08
fax:266-92-91
e-mail:msetours@t-online.hu
 
 
MSE Tours © Minden jog fenntartva.
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.